Mintegy 1 600 000 dokumentumával az Egyetemi Könyvtár a főváros 3., az ország 8. legnagyobb könyvtára. Gyűjtőköre 1949-ig az egyetemen oktatott valamennyi tudományághoz kapcsolódó műveket tartalmazta, a későbbiekben filozófiai, általános pszichológiai, közép- és újkori egyetemes történelmi, vallástörténeti, vallástudományi művekre korlátozódott. Gyűjtjük és őrizzük az ELTE-n védett disszertációkat, az ELTE történetére vonatkozó dokumentumokat, a kutatómunkához szükséges kézikönyveket, szótárakat, tudományos és szépirodalmi műveket, a magyar mellett számos idegen nyelven is. A törzsgyűjteményből valamennyi 60 évesnél fiatalabb mű kölcsönözhető, ha jelzés nem tiltja.
Az alapításának 450. évfordulóját ünneplő könyvtár 2011-ben digitalizálta és hozzáférhetővé tette a több mint háromezer könyv formájú katalógusdobozban tárolt, több mint egymillió cédulát tartalmazó alapkatalógusát.
Az alapkatalógus egy betűrendes leíró katalógus, melynek használata akkor javasolt, ha sem az online katalógusban való keresés, sem a nyilvános cédulakatalógusokban való keresés nem vezet eredményre, és vagy a szerző nevét, vagy szerkesztett mű esetén a mű címét ismerjük, továbbá sorozatok is kereshetők cím szerint. Feltárja az egyes szerzőkre vonatkozó szakirodalmat is, de csak monográfiák esetén. Analitikus feltárást (cikkek, tanulmányok) nem tartalmaz, tematikus keresésre nem alkalmas.
Az Egyetemi Könyvtár alapkatalógusa unikum a magyar könyvtártörténetben, mai formáját 1875-ben nyerte el. Az addigi hagyományos, könyvben kiadott katalógusokról ekkor tértek át a cédulákon vezetett katalógus építésére. Az alapkatalógus tárja fel legteljesebben a könyvtár megalapításától 1995-ig beszerzett könyvállományt.