- ONLINE FORRÁSOK
-
Könyvtárak, levéltárak
Egyetemi Könyvtár és LevéltárÁllam és Jogtudományi Kar (ÁJK)Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (BGGyK)Bölcsészettudományi Kar (BTK)Informatikai Kar (IK)Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK)Társadalomtudományi Kar (TáTK)Természettudományi Kar (TTK)Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK)Karon kívüli könyvtárakELTE Kollégiumainak KönyvtáraiKözépiskolai könyvtárakEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi KönyvtárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi LevéltárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és LevéltárÁllam- és Jogtudományi Kar KönyvtáraBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Könyvtár és Gyógypedagógiatörténeti GyűjteményAngol-Amerikai Intézet KönyvtáraAssziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai Kutatóközpont KönyvtáraFilozófiai Intézet KönyvtáraGermanisztikai Intézet KönyvtáraIndológia Tanszék, Indológiai és Indoeurópai Nyelvtudományi SzakgyűjteményKönyvtár- és Információtudományi Intézet KönyvtáraKözponti OlvasóteremMagyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet KönyvtáraMűvészettörténeti Intézet KönyvtáraNéprajzi Intézet KönyvtáraOrientalisztikai Intézet KönyvtáraRomanisztikai Intézet Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Román Filológiai Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRégészettudományi Intézet KönyvtáraSzláv és Balti Filológiai Intézet KönyvtáraTávol-keleti Intézet KönyvtáraTörténeti Intézet ELTE-CEU Középkortudományi KönyvtárTörténeti Intézet Szekfű Gyula KönyvtáraÓkortudományi Intézet Harmatta János KönyvtárInformatikai Kar KönyvtáraTanító- és Óvóképző Kar KönyvtárTársadalomtudományi Kar Némedi Dénes Kari KönyvtárTermészettudományi Kar Kari KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Izabella utcai KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Kazinczy utcai KönyvtárBotanikus kertEgyetemközi Francia Központ, Francia Pedagógiai Dokumentációs KözpontGothard Jenő Asztofizikai Obszervatórium KönyvtáraKonfuciusz Intézet KönyvtáraAjtósi Dürer sori KollégiumBibó István SzakkollégiumBolyai KollégiumELTE Budapesti Márton Áron Szakkollégium, KönyvtárEötvös József Collegium Mednyánszky Dénes Könyvtár és LevéltárKerekes utcai KollégiumKőrösi Csoma Sándor KollégiumNagytétényi úti KollégiumVezér úti KollégiumApáczai Csere János Gyakorló Gimnázium KönyvtáraELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános IskolaRadnóti Miklós Gyakorlóiskola KönyvtáraTrefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára64
- Hírek
-
Szolgáltatások
-
Keresés, kutatás
-
Rólunk
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
- Kapcsolat, észrevétel
- Támogatás
Nálunk kézbe veheti, elolvashatja… Érdekességek, ritkaságok az EGYETEMI KÖNYVTÁR állományából 9.
A török- vagy balkáni kérdés, tágabb értelemben a keleti kérdés XIX. sz.-i irodalma hatalmas mennyiségű olvasnivalóval tudja ellátni az érdeklődőt – és miközben az illető szépen sorra veszi a nyilatkozó szerzőket, nem győzhet álmélkodni azon, hogy ki mindenkinek volt erről a kérdéskörről halaszthatatlannak tűnő, magvas mondandója.
Ebben a tarka seregletben a benedek rendi Vincze Paulin István OSB esztergomi altanodai r. tanár (azaz gimnáziumi tanár, pályafutása végén alperjel) Európai törökhon földrajza és történelme Kant szerint c. műve igazán eredeti olvasmány, különösen, ha figyelembe vesszük az I. kiadás megjelenésének előszavában állókat. Az előszó 1851. télhó 15-én kelt, Esztergomban. A mű megírására a szerző szerint azért került sor, mert;
1.) Törökország európai jelenléte ekkoriban [1852] nemzetközi figyelem tárgya.
2.) E megkülönböztetett figyelem oka: „a’belroskadás és a török nemzeti erő süllyedése”.
3.) Törökország fennmaradása csak idegen segítséggel lehetséges. (E fent említett gyengeség egyértelmű külső jele: Mehemed Ali, Egyiptom alkirályának lázadása.)
4.) Magyarország számára Törökország, ill. szomszédságuk meghatározó jelentőségű.
Ez okból Vincze István hasznosnak véli e birodalom történetének közrebocsátását, és közli, hogy művének megírásakor Kant nyomdokain kíván haladni.
A szerző akkurátusan sorba veszi az európai török birodalom határaira, területére, népességére, nyelvére, hegyeire, folyóira, terményeire, kormányára, vallására, lakóinak jellemére és az ország felosztására vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
Önálló kis fejezeteket szentel a Romániára, Bolgárországra, Bosnyákországra, Albániára, Macedóniára, Thessaliára, Gallipolira, Moldvaországra, Oláhországra (Havasalföld), Ráczországra vonatkozó egységes szempontok szerint felépített földrajzi ismeretanyagnak (5–22. p.)
Majd paragrafusokba sorolva tárgyalja az európai török birodalom addigi történelmének fontosabb eseményeit. (23–92. p.)
A leírás a magyar vonatkozásokra is részletesen kitér:
Zsigmond király nikápolyi vereségére és az ezt követő menekülésre, megemlíti az 1441–1442-es Hunyadi győzelmeket, az 1443-as Ulászlóval kötött kétéves fegyverszünetet, felidézi IV. Jenő pápa érvelését, miszerint a hitetlenekkel kötött alku semmisnek tekinthető, s bemutatja a „frigyszegést” követő végzetes következményekkel járó csatát stb. stb.; gondosan végigvezetve az olvasót a számára részben ismert, részben ismeretlen történelmi viszontagságokon.
A kötetke végén önálló fejezetet szentel az orosz-török háborúnak [!] (78–92. p.)
Az 1852-ben megjelent mű szerzője 1839-ig kíséri figyelemmel a török történelmet, 1848/49-et is maga mögött tudva egyetlen szót sem ejt a megírás idejének esetleges történelmi aktualitásairól, miközben utolsó mondatával – némileg kiesve a hűvös szemlélő szerepéből – meglepő jóslatra ragadtatja magát:
„És már úgy látszik, nem messze azon idő, hogy az idegen hatalmak által támaszolt ozmán trón, nem sokára romba dülend, ’s a’ keletiek mondája. miszerint a’ nyugoti nép egykor ura leend tartományainak, be fog minden bizonnyal teljesedni.”
Vajon mi indíthatta ezt a szorgos tanárembert e kötet megírására? Ez az írás ugyanis kilóg egyéb művei sorából, és iskolai oktatásra sem nagyon szánhatta. Mennyire jogos a Kantra való hivatkozás? Létezik olyan Kant mű, amelynek fejezetcíme azonos a Vincze István által választott címmel, de szövegszerű egyezésről nem beszélhetünk. És vajon kivel azonosítható a „nyugoti nép”, mely „egykor ura leend?” Nem kevésbé izgalmas kérdés, hogy mely keleti mondára történik hivatkozás?
Hanem a nyomda ördöge rossz tréfát űzött a szerzővel, példaképével, Kanttal és a feldolgozó könyvtárossal is. Kant neve ugyanis hibásan, Kaut-ként szerepel a nyomtatott címlapon, a hátsó fedlap pedig megismétli az elírást. Az akkori feldolgozó könyvtáros nem járva utána a dolognak ebben a formában vette fel a művet a katalógusba – s ezért ma is így szerepel az Egyetemi Könyvtár azóta digitalizált alapkatalógusában. De éppen ezért...
Lapozzon bele!
Jelzet: Ge 2125
Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Kiállítás
Legfrissebb hírek
2021. máj. 31., 10:45
Keresés
Szín
Alapítvány
Chat
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
Chat
vodkát akarok!!!!! :D
2019.02.08. 13:01
Vodkát nem tartunk a könyvtárban, de például az Egyetemi Könyvtár közelében számos vendéglátóhely található. :)
Tisztelt Könyvtár Szolgálat! A SciFinder adatbázis elérésével kapcsolatban érdeklődöm. Egyetemi hálózatról próbáltam belépni, a bejelentkezéshez caesar azonosítót és jelszót megadva, de nem működött. Hogy tudnám a legegyszerűbben elérni az adatbázist?
2019.03.22. 14:39
Köszönjük az üzenetet! Kollégáink igyekszenek minél hamarabb elhárítani a problémát, 1-2 nap türelmet kérünk.
???
2019.04.16. 13:51
Látogatójeggyel is van lehetőség az Arcanum Digitális Tudománytáron megnézni a digitalizált folyóiratokat?
2019.04.17. 11:45
Kedves Érdeklődő!
Igen, gépeinken szabad a hozzáférés az Arcanum adatbázisaihoz.
Is it free to use the library space and wifi for general public?
2019.06.13. 10:34
Yes, you can use our library and the services free with a visitor's pass which you can get to information desk on ground floor.
Üzenetküldés, korábbi üzenetek
Keresés
