- ONLINE FORRÁSOK
-
Könyvtárak, levéltárak
Egyetemi Könyvtár és LevéltárÁllam és Jogtudományi Kar (ÁJK)Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (BGGyK)Bölcsészettudományi Kar (BTK)Informatikai Kar (IK)Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK)Társadalomtudományi Kar (TáTK)Természettudományi Kar (TTK)Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK)Karon kívüli könyvtárakELTE Kollégiumainak KönyvtáraiKözépiskolai könyvtárakEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi KönyvtárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi LevéltárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és LevéltárÁllam- és Jogtudományi Kar KönyvtáraBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Könyvtár és Gyógypedagógiatörténeti GyűjteményAngol-Amerikai Intézet KönyvtáraAssziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai Kutatóközpont KönyvtáraFilozófiai Intézet KönyvtáraGermanisztikai Intézet KönyvtáraIndológia Tanszék, Indológiai és Indoeurópai Nyelvtudományi SzakgyűjteményKönyvtár- és Információtudományi Intézet KönyvtáraKözponti OlvasóteremMagyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet KönyvtáraMűvészettörténeti Intézet KönyvtáraNéprajzi Intézet KönyvtáraOrientalisztikai Intézet KönyvtáraRomanisztikai Intézet Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Román Filológiai Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRégészettudományi Intézet KönyvtáraSzláv és Balti Filológiai Intézet KönyvtáraTávol-keleti Intézet KönyvtáraTörténeti Intézet ELTE-CEU Középkortudományi KönyvtárTörténeti Intézet Szekfű Gyula KönyvtáraÓkortudományi Intézet Harmatta János KönyvtárInformatikai Kar KönyvtáraTanító- és Óvóképző Kar KönyvtárTársadalomtudományi Kar Némedi Dénes Kari KönyvtárTermészettudományi Kar Kari KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Izabella utcai KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Kazinczy utcai KönyvtárBotanikus kertEgyetemközi Francia Központ, Francia Pedagógiai Dokumentációs KözpontGothard Jenő Asztofizikai Obszervatórium KönyvtáraKonfuciusz Intézet KönyvtáraAjtósi Dürer sori KollégiumBibó István SzakkollégiumBolyai KollégiumELTE Budapesti Márton Áron Szakkollégium, KönyvtárEötvös József Collegium Mednyánszky Dénes Könyvtár és LevéltárKerekes utcai KollégiumKőrösi Csoma Sándor KollégiumNagytétényi úti KollégiumVezér úti KollégiumApáczai Csere János Gyakorló Gimnázium KönyvtáraELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános IskolaRadnóti Miklós Gyakorlóiskola KönyvtáraTrefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára64
- Hírek
-
Szolgáltatások
-
Keresés, kutatás
-
Rólunk
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
- Kapcsolat, észrevétel
- Támogatás
Nálunk kézbe veheti, elolvashatja… Érdekességek, ritkaságok az EGYETEMI KÖNYVTÁR állományából. 5.
Hogy mennyire tartja számon a tudós matematikus, egyetemi tanár Vállas Antalt az emlékezet?
Tartok tőle, hogy nem annyira, mint azt ez a jeles, eredeti gondolkodású tudósember megérdemli. Abban pedig egészen biztos vagyok, hogy az életműnek csak a kevésbé számon tartott részében eshet szó arról a soha be nem fejezett enciklopédiáról, amelyről ezúttal szeretnék beszélni.
Már a címlapot helyettesítő előzéklapra jegyzett, kézírásos sorok is egyedülálló vállalkozást ígérnek:
Nemzeti Encyclopaedia, avagy Magyarországnak és Erdélynek állam- földrajzi és történeti nevezetességei. Szótár alakban. Szerkeszti Vállas Antal magy. tudós társasági rendes tag. Pesten 1847-1848. Hartleben K. A. tulajdona.
De a bejegyzést tevő egyszerűen nem akarta, hogy feledésbe merüljön mindaz, amiről ő még tudomással bírt, ezért gondosan az alábbi magyarázó kiegészítést fűzte a „címleíráshoz”:
„Ezen munka a VII. füzetig haladván az 1848. évi események által félbeszakasztatott és szerzőjének kiköltözése után Észak Amerikába többé nem is folytattatik. Szerzője New-Orleansban az anglikán hitre tért által és pappá lett. 22/6 1857.”
A kötéstábla belső lapjának bal felső sarkára a könyv későbbi tulajdonosának, Pauler Tivadarnak a tulajdonbejegyzése került – Pauler Tivadaré –, és ha hihetünk az egykori feldolgozó könyvtáros ceruzás bejegyzésének, a Pauler-hagyatékkal került a könyvtár birtokába. Beérkezési évként 1885-öt sejtet a könyvtárosi bejegyzés, míg a Pauler-hagyaték részeként ismert 1872-es [!], tételes könyvlista (J 65-ös autográf kézirat) az 1534. tételként tünteti fel.
Az enciklopédia az Aba címszótól az Inánd-ig tartalmazza mindazon ismereteket, amelyeket a mű széles látókörű szerzője Magyarországgal és Erdéllyel kapcsolatban a címben rögzített hármas szempont szerint fontosnak ítélt.
A kötetet végiglapozva csak sajnálhatjuk, hogy az enciklopédia befejezetlen maradt. A szócikkek (típusuk szerint: falvakról, helységekről, városokról, intézményekről, jeles személyekről szólók), és a felépítésük mögött kitapintható világos és egységes szemléletmód, az egyes szócikkek esetében majdhogynem önálló értekezéssel is felérő összefoglalások nagy haszonnal forgatható művet előlegeztek. Ilyen alapos tárgyi ismeretanyagról, logikus összeszedettségről, széles ismeretekről, európai kitekintésről árulkodó szócikk készült az Akadémiáról, az alaptörvényről, a bankokról, a collegiumokról, a csatornákról vagy az egyetemről, gazdasági egyesületekről, gimnáziumokról, ill. pl. hegyekről.
A mutatóba hozott Egyetem szócikk – összesen 36 oldal! – is európai körképpel indít, majd Vállas igen részletes hazai „egyetem-történetet” rajzol, amelynek során egészen a XIII. sz.-i káptalani iskolákig nyúl vissza, de részletesen tárgyalja a Nagy Lajos-féle pécsi egyetemtől, a XV. sz.-i Vitéz János-féle esztergomi, majd pozsonyi egyetemalapításon át a Mátyás iskolaalapításáig tartó időszakot, melyről ugyan megjegyzi, hogy az nem tekinthető ebben az értelemben egyetemnek!
Az 1635. nov. 13-án személyesen Pázmány által megnyitott jezsuita egyetem alapításának körülményeit is európai kontextusban szemléli, megállapítván, hogy azt pl. mindössze 4 hónappal előzte meg a Richelieu alapította francia akadémia létrehozása. Ismerteti az egyetem történetírójának tekintett Kazy Ferenc visszaemlékezését, amelynek során leírja az egyes egyetemi tisztségviselők kötelmeit, a karok felépítését, a professorok jogait és kötelességeit, tanítandó tárgyait, azaz rövid, frappáns áttekintését adja a nagyszombati egyetem szerkezetének és működésének.
A jezsuita korszak lezárulását két okra vezeti vissza, egyrészt a nagyszombati jezsuiták megkövesült oktatási-nevelési rendszerére, másrészt Magyarország és a reformoktól visszhangzó Ausztria, valamint Csehország közötti nézetbeli különbségekre.
A felvilágosodás kori Magyarország iskolai reformja elodázhatatlannak mutatkozott, és mivel az alsóbb fokú intézmények az egyetemről nyerték oktatóikat és tanítóikat, ezért mindenek felett az egyetemen volt szükség a változtatásra – állapítja meg Vállas.
Figyelemre méltó alapossággal veszi sorra az újraalapítás körül megnyilvánuló uralkodói körültekintés minden momentumát, amellyel „a’ nagy királynő” az egyetem anyagi biztonságát kívánta megalapozni. A vonatkozó latin passzusokat idézi, ill. felsorolja a konkrét eseteket, pl. az I. Ferdinánd által a jezsuitáknak juttatott spanyolországi pénzalap visszaszerzésének történetét 1767-ből.
A német nyelv oktató és diák számára egyaránt történő „közönségessé” tételében sokakkal ellentétben nem láttat veszélyt, bevezetését az alábbiRatio Educationis-ból idézett érvvel támasztja alá:
„A tapasztalás azt mutatja, hogy a nemetlen ifjúság, dologkerülő tunyaságból, kelletinél nagyobb számmal, de kevesebb sikerrel járja a’ deák iskolákat, és hogy emiatt a mezei gazdaságtól, a mesterségektől és kereskedéstől számos egyének elvonatnak…”
Külön passzusokat szentel annak a kérdéskörnek, hogy mit mond ki a Ratio Educationis:
1.) az egyetem igazgatásáról,
2.) a professzorok választásáról,
3.) az egyetemi tanulmányokról,
4.) az egyetem tudományos segédeszközeiről.
Ez utóbbi esetében engedtessék meg nekem, hogy az Egyetemi Könyvtárról mondottakra koncentráljak;
„[a könyvtár] közös segédeszköze minden egyetemi karnak” – állapítja meg, beszél az alapítás óta 90000-resre duzzadt állomány értékes kéziratállományáról, Pray, Hevenesy és Kaprinay hagyatékáról, hivatkozik a Rat. Ed. azon rendelkezésére, hogy a könyvtáros ”bibliograph és a’ külföldön is ösmeretes tudós legyen”. És nem habozik az „elmarasztalandók” megfogalmazásakor sem, szóvá téve:
1.) a meglévő könyvállomány egyes szakokban tapasztalható szegényességét, hiányosságait,
2.) az állomány kevéssé modern, ill. korszerű összetételét,
3.) a permanens helyhiányt, mely diákot, oktatót, tudóst egyaránt érint.
Végigtekintve és felsorolva az egyes karok speciális segédeszközeit, az alábbi fontos megállapításokkal folytatja;
„a’ magyar tudományosság és a’ magyar kir. egyetem érdekei sokkal fontosabbak, mintsem hogy a’ Rat. Ed. fe[nt] közlött némely főpontjait, ’s a’ mai praxisnak némely fő kérdéseit érintetlenül hagyhatnók,”
És kimerítően tárgyalja a személyzet fontosságának, a külföldi tanulmányok szükségességének és az oktatói jutalomnak, előléptetésnek kérdéskörét – megint csak külföldi – francia ill. német – kontextusba ágyazva véleményét.
Idézném azt, amit a személyzetről mondott, mert a lényeg egyszerűbben és találóbban ma sem fogalmazható másként: „[a személyzet] annál fontosabb szerepet játszik, minthogy általa mindent elérhetni, nélküle semmit.”
A könyvben olvasható még az egyetem az aprólékos részletességű – még a használt tankönyvekre is kiterjedő – 1846/47-es állapotának leírása, amely a látlelet pontosságával rögzített mindent, s amelyet a híres Mária Terézia-féle alapító oklevél teljes latin szövegű közlése egészített ki.
Jelzete: J 640
Lapozzon bele!
Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Kiállítás
Legfrissebb hírek
2021. máj. 31., 10:45
Keresés
Szín
Alapítvány
Chat
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
Chat
vodkát akarok!!!!! :D
2019.02.08. 13:01
Vodkát nem tartunk a könyvtárban, de például az Egyetemi Könyvtár közelében számos vendéglátóhely található. :)
Tisztelt Könyvtár Szolgálat! A SciFinder adatbázis elérésével kapcsolatban érdeklődöm. Egyetemi hálózatról próbáltam belépni, a bejelentkezéshez caesar azonosítót és jelszót megadva, de nem működött. Hogy tudnám a legegyszerűbben elérni az adatbázist?
2019.03.22. 14:39
Köszönjük az üzenetet! Kollégáink igyekszenek minél hamarabb elhárítani a problémát, 1-2 nap türelmet kérünk.
???
2019.04.16. 13:51
Látogatójeggyel is van lehetőség az Arcanum Digitális Tudománytáron megnézni a digitalizált folyóiratokat?
2019.04.17. 11:45
Kedves Érdeklődő!
Igen, gépeinken szabad a hozzáférés az Arcanum adatbázisaihoz.
Is it free to use the library space and wifi for general public?
2019.06.13. 10:34
Yes, you can use our library and the services free with a visitor's pass which you can get to information desk on ground floor.
Üzenetküldés, korábbi üzenetek
Keresés
