- ONLINE FORRÁSOK
-
Könyvtárak, levéltárak
Egyetemi Könyvtár és LevéltárÁllam és Jogtudományi Kar (ÁJK)Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (BGGyK)Bölcsészettudományi Kar (BTK)Informatikai Kar (IK)Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK)Társadalomtudományi Kar (TáTK)Természettudományi Kar (TTK)Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK)Karon kívüli könyvtárakELTE Kollégiumainak KönyvtáraiKözépiskolai könyvtárakEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi KönyvtárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi LevéltárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és LevéltárÁllam- és Jogtudományi Kar KönyvtáraBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Könyvtár és Gyógypedagógiatörténeti GyűjteményAngol-Amerikai Intézet KönyvtáraAssziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai Kutatóközpont KönyvtáraFilozófiai Intézet KönyvtáraGermanisztikai Intézet KönyvtáraIndológia Tanszék, Indológiai és Indoeurópai Nyelvtudományi SzakgyűjteményKönyvtár- és Információtudományi Intézet KönyvtáraKözponti OlvasóteremMagyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet KönyvtáraMűvészettörténeti Intézet KönyvtáraNéprajzi Intézet KönyvtáraOrientalisztikai Intézet KönyvtáraRomanisztikai Intézet Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Román Filológiai Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRégészettudományi Intézet KönyvtáraSzláv és Balti Filológiai Intézet KönyvtáraTávol-keleti Intézet KönyvtáraTörténeti Intézet ELTE-CEU Középkortudományi KönyvtárTörténeti Intézet Szekfű Gyula KönyvtáraÓkortudományi Intézet Harmatta János KönyvtárInformatikai Kar KönyvtáraTanító- és Óvóképző Kar KönyvtárTársadalomtudományi Kar Némedi Dénes Kari KönyvtárTermészettudományi Kar Kari KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Izabella utcai KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Kazinczy utcai KönyvtárBotanikus kertEgyetemközi Francia Központ, Francia Pedagógiai Dokumentációs KözpontGothard Jenő Asztofizikai Obszervatórium KönyvtáraKonfuciusz Intézet KönyvtáraAjtósi Dürer sori KollégiumBibó István SzakkollégiumBolyai KollégiumELTE Budapesti Márton Áron Szakkollégium, KönyvtárEötvös József Collegium Mednyánszky Dénes Könyvtár és LevéltárKerekes utcai KollégiumKőrösi Csoma Sándor KollégiumNagytétényi úti KollégiumVezér úti KollégiumApáczai Csere János Gyakorló Gimnázium KönyvtáraELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános IskolaRadnóti Miklós Gyakorlóiskola KönyvtáraTrefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára64
- Hírek
-
Szolgáltatások
-
Keresés, kutatás
-
Rólunk
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
- Kapcsolat, észrevétel
- Támogatás
Amit az Egyetemi Könyvtárról tudni érdemes. A panaszkezelésről
Régi idők könyvtári „panaszkezeléséről”, avagy miért nem kapta/kaphatta meg hajdanán az olvasó a könyvet?
Az a „nyílt levél”, amelyet felidézni szeretnénk, megírásának időpontját tekintve nem tartozna vizsgált időszakunk bizonyítékai közé, 3 dolog miatt még is úgy véljük, itt a helye. Valahonnan innen számolhatjuk az EK modern értelemben vett hivatali „panaszkezelésének” kezdeteit, kevéske fogalmainkat arról, hogyan is zajlódhatott a napi könyvtári gyakorlat ebből a szemszögből a régi épületben. Nem minden előzmények nélküli az írás. Mondhatnánk úgy is, hogy sok a panasz érte a „házat”. Ezzel a közleménnyel a század második felének azon kevés, ám idővel egyre gyarapodó számú hivatalos egyetemi könyvtári, közleményeinek egyikét idézzük, amelyben;
1.) a Könyvtár fordult közönségéhez, „szólította meg olvasóját”, hogy magyarázatot adjon arra az örökzöld kérdésre, MIÉRT nem jut hozzá az olvasó a kívánt könyvhöz?
2.) A dolognak helyet adó fórumot a korabeli sajtó Budapesti Közlönye biztosította. Általa (is) igyekezett a Könyvtár hozzá segíteni az olvasót ahhoz, hogy az olyan okokról, mint a könyvtári ügymenet belső gyakorlata (MIT…, MIÉRT …, HOGYAN …?) képet alkothasson magának. A sajtó pedig gondosan „hozta-vitte” e híreket. Komoly sajtóorgánumok, élükön a Pesti Napló, érezték szükségét e könyvtári kommunikáció, a könyvtárügy (intézmény és közönsége) gondjai közvetítésének. Vállalkoznak ellenzéki és kormánypárti oldalon egyaránt a kérdés napirenden tartására. Közöltek statisztikát, nyitvatartási időt, gyűjteményekre, (Ld. Frank-féle, Balogh-féle könyvtár), neves könyvtárosokra (Garay, Reguly), adományozókra ás adományokra stb. vonatkozó híreket.
3.) Ezzel pedig megnyílt, vagy inkább kinyílt az intézmény számára a tér, hogy kifejthesse álláspontját, védekezhessen, ha szükséges, háríthassa a kritikus megjegyzésekben rejlő többségükben talán korántsem oly igaztalan vádakat, védhesse magát, pontosabban, a „mundér becsületét”.
A kiegyezés előtti év végén járunk, az új épület építése vágyának megfogalmazásán már régen túl (Ld. Toldy, a legutóbbi alkalom, 1863), ám megvalósulásán, politikai, gazdasági, (főként financiális) okok miatt érdemi szándék hiányában, még innen.
A könyvtár régi épületbeli áldatlan állapotai az 1860-as évekre, a többiekéhez hasonlóan nagyjából „köz”ismertek voltak. (Ld. Könyvtári alaprajz és még valami, PN/1866. 08. 11.). Ebben a légkörben született ez a rendkívül „tanulságos” Márki tudor-féle tudósítás. Márki az EK könyvtártisztje volt, ő állította össze a gyűjtemény „Czímmutató“-ját. Írása a Budapesti Közlöny 1867. 183. szám, 2111–2112 számából:
„Valamely könyvet azért nem kap meg az olvasni akaró, ha nem kap,
mert vagy a könyv nincs meg a könyvtárban;
vagy, ha meg van, nincs még a könyvkiadó hivatalnokok keze alá bocsátva, nincs a czímtárba beírva, (mi nem a könyvkiadó hivatalnokok dolga);
vagy, ha könyvet már más olvasó használja – helyben vagy odahaza;
vagy, ha setét van, hogy a kért könyvet gyertya-, vagy lámpavilág nélkül meglelni nem lehet, (mi bizony téli hónapokban estalkonyi 4-7 órák alatt évenként történik) s a könyv a nagy teremben áll, hova tűzlánggal tilos a bemenet, könnyen érthető oknál fogva;
[Emlékeztetnénk az olvasót, a többször is szóvá tett régi épületbeli olvasótermi állapotokra, utoljára id. Szinnyei tollából!]
vagy, ha az egyik tiszt, kinek épen kötelessége volna a könyvet kiadni (a nagy teremben levő könyveket csupán ő adhatja ki) más szintén nem halasztható, ’ s már előbb megkezdett teendőkkel (kölcsönkönyvekbe bejegyzés, vagy azokból a sokszor halomszámra hazahozott könyveknek kitörlésével stb.) úgy el van foglalva, hogy a közben kért könyvet legjobb akarata mellett sem adhatja ki rögtön, talán fél óra múlva sem (miért vesztegetné ilyenkor a tiszt az időt az olvasóval?);
[A feladatkör a tiszteké, ezek száma, mint ezt fenti Könyvtár álláspontja sugallja, vagy nem elegendő, vagy túl sok az ellátandó feladat!]
vagy továbbá a könyv kötés alatt, illetőleg javításban van a könyvkötőnél Budán, honnan sokszor ¼, ½ vagy 1 évig sem érkezik az vissza;
[Az épületen kívüli köttetés rendkívül hosszadalmas és bizonytalan.]
vagy végre a mostani nagy-teremi könyvtártiszt elődei a könyveket a nagy-teremben számos állások (tékák)ban, különösen egy közülök (ki híresebb utazó, mint könyvtáros volt) oly rendben hagyták, mely a legbuzgóbb könyvkereskedési igyekezetet is meghiúsítja (a könyveket t. i. egyik tékából a másikba, ötödik vagy 55-dikbe rakta, s a czímtárban nem jelezte meg, hogy hova.)
[Kimondva–kimondatlanul a nagybeteg Reguly Antalra történt e helyt a találattal is felérő célzás. A Garay és később Reguly rovására írtak, a raktározás, könyvelhelyezés választott módja, nem feltétlenül könyvtártiszttől függő, kényszermegoldások volt, tehát a könyvek több sorban egymás mögötti, nehezen követhető, galérián álló szekrények szerinti elhelyezése, jobb híján történhetett.]
Íme, ennyi oka szokott annak lenni, ha valaki az említett könyvtárnál a kívánt munkát meg nem kapja. Hogy egyszer-másszor tévedésből, a mostani kiadó hivatalnokok gyarlóságából is (mert ugyan ki nincs gyarlóságok nélkül?) juthat valamely könyv ideiglenesen oly helyre a könyvtárban, hol azt hamarjában meglelni nem lehet, tagadhatatlan, de hogy az akaratban volna hiba, mint ezt két kisebbszerű honi lapunk állítani nem átallotta, - ez nem egyéb hálátlan rágalomnál. […]
Pest, oct. 16. 1867.
A „kisebbszerű ellenzéki lapok“ említése jelzésértékű. Ez lehetett azon a pontok egyike, amely a könyvtári szolgáltatás emelésének vágyát, egyre komolyabbá váló szándékát, noha a szövegben egy szó sincs új épületről, egy majdani új épülettel, az attól remélt modernebb könyvtári feltételrendszer ügyével véglegesen összekapcsolhatta, és megerősítette a Könyvtár és közönsége közötti hírlapokban, közlönyökben megvalósuló kommunikáció hosszú időre érvényes nyomvonalát.
Kazimír Edit
Egyetemi Könyvtár és Levéltár
Kiállítás
Legfrissebb hírek
2021. máj. 31., 10:45
Keresés
Szín
Alapítvány
Chat
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
Chat
vodkát akarok!!!!! :D
2019.02.08. 13:01
Vodkát nem tartunk a könyvtárban, de például az Egyetemi Könyvtár közelében számos vendéglátóhely található. :)
Tisztelt Könyvtár Szolgálat! A SciFinder adatbázis elérésével kapcsolatban érdeklődöm. Egyetemi hálózatról próbáltam belépni, a bejelentkezéshez caesar azonosítót és jelszót megadva, de nem működött. Hogy tudnám a legegyszerűbben elérni az adatbázist?
2019.03.22. 14:39
Köszönjük az üzenetet! Kollégáink igyekszenek minél hamarabb elhárítani a problémát, 1-2 nap türelmet kérünk.
???
2019.04.16. 13:51
Látogatójeggyel is van lehetőség az Arcanum Digitális Tudománytáron megnézni a digitalizált folyóiratokat?
2019.04.17. 11:45
Kedves Érdeklődő!
Igen, gépeinken szabad a hozzáférés az Arcanum adatbázisaihoz.
Is it free to use the library space and wifi for general public?
2019.06.13. 10:34
Yes, you can use our library and the services free with a visitor's pass which you can get to information desk on ground floor.
Üzenetküldés, korábbi üzenetek
Keresés
