- ONLINE FORRÁSOK
-
Könyvtárak, levéltárak
Egyetemi Könyvtár és LevéltárÁllam és Jogtudományi Kar (ÁJK)Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (BGGyK)Bölcsészettudományi Kar (BTK)Informatikai Kar (IK)Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK)Társadalomtudományi Kar (TáTK)Természettudományi Kar (TTK)Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK)Karon kívüli könyvtárakELTE Kollégiumainak KönyvtáraiKözépiskolai könyvtárakEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi KönyvtárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi LevéltárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és LevéltárÁllam- és Jogtudományi Kar KönyvtáraBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Könyvtár és Gyógypedagógiatörténeti GyűjteményAngol-Amerikai Intézet KönyvtáraAssziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai Kutatóközpont KönyvtáraFilozófiai Intézet KönyvtáraGermanisztikai Intézet KönyvtáraIndológia Tanszék, Indológiai és Indoeurópai Nyelvtudományi SzakgyűjteményKönyvtár- és Információtudományi Intézet KönyvtáraKözponti OlvasóteremMagyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet KönyvtáraMűvészettörténeti Intézet KönyvtáraNéprajzi Intézet KönyvtáraOrientalisztikai Intézet KönyvtáraRomanisztikai Intézet Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Román Filológiai Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRégészettudományi Intézet KönyvtáraSzláv és Balti Filológiai Intézet KönyvtáraTávol-keleti Intézet KönyvtáraTörténeti Intézet ELTE-CEU Középkortudományi KönyvtárTörténeti Intézet Szekfű Gyula KönyvtáraÓkortudományi Intézet Harmatta János KönyvtárInformatikai Kar KönyvtáraTanító- és Óvóképző Kar KönyvtárTársadalomtudományi Kar Némedi Dénes Kari KönyvtárTermészettudományi Kar Kari KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Izabella utcai KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Kazinczy utcai KönyvtárBotanikus kertEgyetemközi Francia Központ, Francia Pedagógiai Dokumentációs KözpontGothard Jenő Asztofizikai Obszervatórium KönyvtáraKonfuciusz Intézet KönyvtáraAjtósi Dürer sori KollégiumBibó István SzakkollégiumBolyai KollégiumELTE Budapesti Márton Áron Szakkollégium, KönyvtárEötvös József Collegium Mednyánszky Dénes Könyvtár és LevéltárKerekes utcai KollégiumKőrösi Csoma Sándor KollégiumNagytétényi úti KollégiumVezér úti KollégiumApáczai Csere János Gyakorló Gimnázium KönyvtáraELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános IskolaRadnóti Miklós Gyakorlóiskola KönyvtáraTrefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára64
- Hírek
-
Szolgáltatások
-
Keresés, kutatás
-
Rólunk
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
- Kapcsolat, észrevétel
- Támogatás
Miről mesélnek a könyvek?
Megjelenés ideje:
2022. február 6., vasárnap
Megjelenés helye:
ng.24.hu
Megjelenés formátuma:
Terjedelem:
Téma:
Nyelv:
Hatókör:
Forrás helye:
https://ng.24.hu/kultura/2022/02/06/mirol-meselnek-a-konyvek/
Csatolt fájl:
Szövegrész:
"A laikusoknak olyan történetekről, amelyek egytől-egyig lelkünkben elevenednek meg, viszont a szakembereknek egykori tulajdonosaikról, letűnt időkről, olykor pedig saját hányattatott sorsukról is. A Magyar Kultúra Napján, január 22-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetemi Könyvtárának és Levéltárának nem csupán olvasótermeibe juthattunk el, hanem restaurátor-műhelyébe is. Rédey-Keresztény Júlia, a Gyűjteményszervezési Osztály régi könyvek könyvtárosa egy asztalhoz vezet, melyen a könyvtár különleges kiadványai sorakoznak.
Elsőként a könyvtár egyik legrégebbi dokumentumába nyerhetünk betekintést, Szent Béda Venerabilis (672–735) angol származású kolostori tudós St. Cuthbert (634–687) angol püspökről írt verses életrajzába, mely valamikor a 8–9. század körül, Sankt Gallenben (Svájcban) keletkezhetett. „Korát az írás típusából és a szöveg alapján lehet megállapítani” – tájékoztat a szakértő, majd jelzi, hogy ugyanennek a kódexnek egy másik töredéke az Országos Széchényi Könyvtárban is fellelhető. Mindkét fragmentum egy-egy könyv kötéséből került elő: az OSZK töredéke egy innsbrucki (osztrák) nyomtatványból, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban őrzött darab pedig egy rómaiból. Az Egyetemi Könyvtár nyomtatványába írt tulajdonosbejegyzés alapján valószínűleg a 17. századi Pozsonyban kerültek a kódex egyes darabjai a nyomtatványok kötésébe, amelyeket vagy a tábla, vagy a gerinc megerősítésére használtak fel. „Az előttünk fekvő töredék a tábla és a gerinc megerősítését szolgálta egyszerre” – mutat rá Júlia a hajtásokra, melyek alapján erre a megállapításra juthatunk. Ezt követően Cicero (Marcus Tullius Cicero, Kr. e. 106–Kr. e. 43) római író, filozófus és politikus családi leveleinek gyűjteménye kerül bemutatásra, mely a legrégebb óta áll a könyvtár tulajdonában. „Valószínűleg 1586 és 1590 között került hozzánk, és szinte biztosak lehetünk afelől, hogy használták. Erről árulkodnak az aláhúzások és a széljegyzetek is” – jegyzi meg a régi könyvek ismerője.
Bár e 15. századi mű még ősnyomtatványnak számít, ekkortájt alig többen fértek hozzá, mint a legelső példányokhoz, így a kézzel írott jegyzetek tovább növelik az értékét. Lapjai nem az idő múlása és a használat, hanem sokkal inkább a restaurálási folyamatok következtében hullámosodtak fel. Júlia személyes kedvencével folytatjuk a sort, mely sokkal nagyobb jelentőségű, ugyanis a pünkösd előestéjén készült nyomtatvány Hess András nyomdájából került ki, amelyet az első Magyarországon nyomtatott könyv nyomdájaként tartunk számon. Erről tanúskodik a kolofon, azaz a könyvek végén található szövegrész. Másfelől Júlia egy újabb adomával is szolgál a kötet sorsáról: „Még a 19. század végén került hozzánk ez a könyv, amikor az OSZK a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáraként működött. Az 1870-es években az egyetemi könyvtárpalota alapjainak ásásakor, ahol most állunk, szobrok kerültek elő, melyekért cserébe felajánlották, hogy nekünk adják ezt a példányt. Később egy külföldi aukción ugyanebből a nyomtatványból egy teljesen érintetlen darabot is beszerzett az OSZK. Noha az Egyetemi Könyvtár kötete elég elhasználtnak tűnik, mégis értékesebb, mert a benne lévő pecsétek alapján e példány sohasem hagyta el a Magyar Királyság területét.” Majd a könyvtár állományában levő, egyik legritkább munkát vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, „amelyből az egész világon mintegy száz példányt ismerünk” – egészít ki a könyvtáros. Petrus Apianus (1495–1552) 16. századi német tudós csillagászati művének érdekessége, hogy mozgatható tárcsákat rejt. Közülük egy olyan csillagtérképet emel ki Júlia, melynek segítségével – a Hold állásából – ki lehet számolni a húsvét időpontját. A legparányibb darab egy antológia – irodalmi szöveg és versgyűjtemény –, amely a Dózsa és Szeged címet viseli, Derkovits Gyula (1894-1934) festőművész és grafikus Dózsa-metszeteivel illusztrálva. Végül pedig, érthető okokból külön asztalon kapott helyet a legterebélyesebb könyv. Ez szintén egy 19. századi metszetgyűjtemény, „melynek már a fellapozása sem kis feladat” – árulja el a könyvtáros, majd áttér a konkrétumokra. „Egy francia építész-grafikus isztambuli látogatása idején születtek a rajzok, amelyeket Párizsba való hazatérte után nyomtatott ki a szerzőjük.” Tájképektől a roppant részletgazdag palotabelsőkig megannyi hangulatképre csodálkozhatott nem csupán a kor, hanem a ma embere is egyaránt. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár állománya 1877-ben különleges értékekkel gyarapodott. Az orosz–török háború előestéjén a magyar egyetemi ifjúság törökbarát tüntetést szervezett és díszkardot küldött ajándékul a nagyvezírnek. A gesztusra válaszként II. Abdülhamid török szultán 35 olyan díszesen miniált kódexet, köztük Mátyás király 14 corvináját adományozta az Egyetemi Könyvtárnak, melyeket valószínűleg még II. Szulejmán csapatai koboztak el hadizsákmányként Budáról, a királyi könyvtárból. Amint a régészeti leletek – és általában a műtárgyak – esetében, a könyvek restaurálása során is az a cél, hogy megőrizzük és helyreállítsuk készítéskori állapotukat. A helyreállításnál fontos szempont, hogy különüljenek el egymástól az eredeti és az újraalkotott részletek. „Talán egyedüli kivételt ez alól a festmények jelenthetnek, melyek restaurálásakor az összhatás a lényeg. Ha elválna a két felület, azzal romlana a képek élvezhetősége” – tudjuk meg Szalaváry Miklós könyvrestaurátortól. Restaurálás során, ha nem az eredeti felülettel megegyező anyagot használnak, a pótlásnak kizárólag jól bevált, kipróbált anyagot lehet használni. Esetünkben ez a papír hiányzó részeinek újraöntésével történik. Bár tudjuk, a középkorban rongyból készült a papír, és csak később fából. Miklós tapasztalata alapján: „rongyból való rostot ma már aligha lehet beszerezni, ezért fából származó cellulózrosttal helyettesítjük azt”. Mindemellett elengedhetetlen a folyamatok visszafordíthatósága, mert ha esetleg évtizedekkel később egy jobb, hitelesebb eljárást fedeznek fel, károsodás nélkül újra helyre lehet állítani a tárgyat. Negatív példaként Miklós az ’50-es évek savtartalmú papírjaival történő „restaurálását” említi. Évtizedek múltán ugyanis a sav az eredeti dokumentumba is „átvándorol”, és tovább roncsolja oldalait. E tény ismeretében nyer jelentőséget a fentebb már említett, régi-új részletek határainak láttatása is. „Napjainkban leginkább abban nyilvánul meg a helyreállítás korszerűsége, hogy különböző anyagvizsgálatokkal akár a tinta, akár a festék összetételére fény derülhet” – avat be módszereibe Szalaváry Miklós. A dokumentáció részeit képezik a fotók, az állapotleírás és egy alapkutatás arról, mennyire ritka az adott példány, hol lelhető fel még belőle. Emellett Miklós részletesen kidolgozza a helyreállítás során használt vegyszerek és vizsgálati módszerek sorrendjét is. „Általában, ha egy könyv kémiailag károsodott, mondjuk penészedett, akkor mindig előrébb kell venni a sorban, mert tovább sérülhet. Ha fizikailag károsodott a kötet: leszakadt a táblája, lóg a gerince vagy szétesett a fűzése… ezek egyszerűbb feladatok” – rangsorol a restaurátor, aki az egész napos préselések alatt tér rá a „könnyebb” javításokra, mint amilyen a fűzés. Számos szakirodalmat lehet találni a gótikus stílustól a reneszánszon át egészen a barokkig, minden nagyobb művészettörténeti korszakról. E forrásokból érdemes összeszedni a legalapvetőbb szakmai tudásmagot. „Személy szerint a gótikus kötések egyszerű szépségét kedvelem a reneszánsz pompával szemben” – emeli ki Miklós. Jelenleg Beauvais Vince (Vincent de Beauvais 1190 körül – 1264), francia dominikánus szerzetes, királyi nevelő és lexikoníró művén dolgozik a szakember. Ez a kötet is kémiailag károsodott, ezért láthatók lapjain a (penész)foltok fertőtlenítés után megmaradt nyomai. Magunk sem gondolnánk, milyen szoros kapcsolat áll fenn a környezetszennyezés és a régi könyvek állapotmegóvása között. Szalaváry Miklós viszont pontosan ismeri a reakciót: „Ha nem megfelelő a tárolóhelyiség nedvességi szintje, a kipufogógázok és a fűtés során az égési melléktermékből keletkező különböző kénszármazékok bekerülhetnek a raktárba. Ott pedig a porral és a levegő nedvességtartalmával elegyedve a szennyezés megtapad a könyveken. Mivel a gyártás során több fémmaradvány is kerül a papírba, elkezdődik a savasodás: kénes- és kénsav keletkezik. Noha évtizedek telnek el, mire súlyos szintre jut a probléma, de azért a kémia teszi a dolgát…” Előfordul, hogy 10–15 évig senki nem lapozza fel eredetiben az ősnyomtatványokat, ezért Miklós feladata a meglévő kötetek állapotának folyamatos ellenőrzése is. Olykor kerülnek elő újabb helyreállítandó példányok, és az elejéről kezdődik a folyamat. Ezt sokszor segítik a könyvbarátok a Fogadj örökbe egy könyvet! elnevezésű program keretében."
Kiállítás
Legfrissebb hírek
2021. máj. 31., 10:45
Keresés
Szín
Alapítvány
Chat
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
Chat
vodkát akarok!!!!! :D
2019.02.08. 13:01
Vodkát nem tartunk a könyvtárban, de például az Egyetemi Könyvtár közelében számos vendéglátóhely található. :)
Tisztelt Könyvtár Szolgálat! A SciFinder adatbázis elérésével kapcsolatban érdeklődöm. Egyetemi hálózatról próbáltam belépni, a bejelentkezéshez caesar azonosítót és jelszót megadva, de nem működött. Hogy tudnám a legegyszerűbben elérni az adatbázist?
2019.03.22. 14:39
Köszönjük az üzenetet! Kollégáink igyekszenek minél hamarabb elhárítani a problémát, 1-2 nap türelmet kérünk.
???
2019.04.16. 13:51
Látogatójeggyel is van lehetőség az Arcanum Digitális Tudománytáron megnézni a digitalizált folyóiratokat?
2019.04.17. 11:45
Kedves Érdeklődő!
Igen, gépeinken szabad a hozzáférés az Arcanum adatbázisaihoz.
Is it free to use the library space and wifi for general public?
2019.06.13. 10:34
Yes, you can use our library and the services free with a visitor's pass which you can get to information desk on ground floor.
Üzenetküldés, korábbi üzenetek
Keresés
