- ONLINE FORRÁSOK
-
Könyvtárak, levéltárak
Egyetemi Könyvtár és LevéltárÁllam és Jogtudományi Kar (ÁJK)Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (BGGyK)Bölcsészettudományi Kar (BTK)Informatikai Kar (IK)Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK)Társadalomtudományi Kar (TáTK)Természettudományi Kar (TTK)Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK)Karon kívüli könyvtárakELTE Kollégiumainak KönyvtáraiKözépiskolai könyvtárakEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi KönyvtárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Egyetemi LevéltárEgyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Könyvtár és LevéltárÁllam- és Jogtudományi Kar KönyvtáraBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Könyvtár és Gyógypedagógiatörténeti GyűjteményAngol-Amerikai Intézet KönyvtáraAssziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai Kutatóközpont KönyvtáraFilozófiai Intézet KönyvtáraGermanisztikai Intézet KönyvtáraIndológia Tanszék, Indológiai és Indoeurópai Nyelvtudományi SzakgyűjteményKönyvtár- és Információtudományi Intézet KönyvtáraKözponti OlvasóteremMagyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék KönyvtáraMagyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet KönyvtáraMűvészettörténeti Intézet KönyvtáraNéprajzi Intézet KönyvtáraOrientalisztikai Intézet KönyvtáraRomanisztikai Intézet Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Román Filológiai Tanszék KönyvtáraRomanisztikai Intézet Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék KönyvtáraRégészettudományi Intézet KönyvtáraSzláv és Balti Filológiai Intézet KönyvtáraTávol-keleti Intézet KönyvtáraTörténeti Intézet ELTE-CEU Középkortudományi KönyvtárTörténeti Intézet Szekfű Gyula KönyvtáraÓkortudományi Intézet Harmatta János KönyvtárInformatikai Kar KönyvtáraTanító- és Óvóképző Kar KönyvtárTársadalomtudományi Kar Némedi Dénes Kari KönyvtárTermészettudományi Kar Kari KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Izabella utcai KönyvtárPedagógiai és Pszichológiai Kar Kazinczy utcai KönyvtárBotanikus kertEgyetemközi Francia Központ, Francia Pedagógiai Dokumentációs KözpontGothard Jenő Asztofizikai Obszervatórium KönyvtáraKonfuciusz Intézet KönyvtáraAjtósi Dürer sori KollégiumBibó István SzakkollégiumBolyai KollégiumELTE Budapesti Márton Áron Szakkollégium, KönyvtárEötvös József Collegium Mednyánszky Dénes Könyvtár és LevéltárKerekes utcai KollégiumKőrösi Csoma Sándor KollégiumNagytétényi úti KollégiumVezér úti KollégiumApáczai Csere János Gyakorló Gimnázium KönyvtáraELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános IskolaRadnóti Miklós Gyakorlóiskola KönyvtáraTrefort Ágoston Gyakorlóiskola Könyvtára64
- Hírek
-
Szolgáltatások
-
Keresés, kutatás
-
Rólunk
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
- Kapcsolat, észrevétel
- Támogatás
Politika és egyetem - Előadások felvételei
Beküldte admin - 2017. nov. 24., 17:59
2017. november 3-án megrendezésre került a Politika és egyetem – Politikai irányultságok és eszmék recepciója az egyetemi ifjúság gondolkodásában 1780-1990 című levéltár-napi konferencia. A konferencián a hat tervezett előadásból végül öt hangzott el, a hatodikat betegség miatt lemondták. A konferenciát Borsodi Csaba, a bölcsészettudományi kar megbízott dékánja nyitotta meg és viszonylag szűk körben, mintegy 40-en vettek részt rajta.
Elhangzott Ugrai János történész, az egri Eszterházy Károly Egyetem docensének „Szakszerűség, tudományosság, kritikusság - a politikai aktivitás kezdetei az egyetemi ifjúság körében kétszáz éve” című előadása, amelyben kifejtette, hogy az államhatalom a karlsbadi határozatok (1819) után aktív politikai szereplőként kezdett tekinteni az egyetemi hallgatók egyesületeire. Az egyetemi szféra bő kétszáz éve ismerkedhetett meg először azzal a jelenséggel, hogy a magukat az egyes diszciplínákban specializáló egyetemi hallgatók elveszítették a korábbi teológiai – filozófiai – filológiai alapokon nyugvó közös műveltségük túlnyomó részét. Maradt hát számukra fő témaként a politika, s a közügyek megvitatása. A tanuló ifjúság a munkapiaci fejlemények kiszolgáltatottjává is vált. Márpedig a túlképzés, telítődés jelensége mindenkor felerősíti az általuk veszélyeztetett rétegek, csoportok politikai aktivitását.
Megtekinthető: VIDEOTORIUM-ban
Szögi László történész, az Egyetemi Könyvtár volt főigazgatója „Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása 1830-1880 között” című előadásában az 1830 és 1880 közötti egyetemi diákmozgalmak, illetve egyesületek politikai tevékenységét mutatta be. A reformkorban és még a neoabszolutizmus korában is ez elsősorban a nemzeti törekvések támogatását jelentette, mind a magyar, mind a más nemzetiségű hazai egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Általában nyelvművelő és kulturális egyesületekbe tömörültek a fiatalok, amelyek a többszöri betiltás miatt újabb és újabb néven alakultak meg és támogatták többek között a magyar tannyelvért folytatott küzdelmet. 1848-ban a hallgatók nem csak egyetemi, de társadalmi reformok ügyében is hallatták szavukat. A neoabszolutizmus időszakában újra küzdelmet folytattak a magyar nyelvű oktatásért. A kiegyezés után átmeneti időre csökkent az egyetemi ifjúság belpolitikai aktivitása, hiszen korábbi céljaikat nagyjából elérték. Ugyanakkor az 1870-es években sokszor felléptek külpolitikai ügyekben, így az orosz török háború idején, 1876-77-ben törökbarát megmozdulásokat szerveztek Budapesten és Kolozsváron is.
Megtekinthető: EDIT-ben
Varga Júlia történész-levéltáros, az ELTE Levéltár főlevéltárosa az eleddig eléggé ismeretlen budapesti Egyetemi Kör viszonyairól beszélt a 19. század utolsó évtizedében. A „Politikai küzdelmek a századfordulón a budapesti Egyetemi Körben 1888-1898” című előadás forrása az Egyetemi Lapok volt, az ifjúság politikai véleményének hordozója. Jelét kereste az írásokban, hogy hogyan alakult ki az egyetemi hallgatók körében a megosztottság, amely a századforduló első évében, 1901-ben már a keresztmozgalom antiszemita megnyilvánulásaiban öltött testet. Mi vezetett oda, hogy az alapvetően liberális magyar polgári-dzsentri politizáló ifjúság elkülönült, sőt szembefordult zsidó társaival, saját érdekeket fogalmazott meg azokkal szemben? Mi a magyarázata annak, hogy az ország másik egyetemén, a kolozsvári egyetemen, valamint több vidéki akadémián antiszemita mozgalomként ítélték meg a budapesti egyetemi ifjúság századfordulós tevékenységét? A budapesti egyetem az egyik kiemelt helyszíne a fővárosban koncentrálódott zsidóság asszimilációs folyamatának, és az ekkor történt eseményekben, szellemi reagálásokban is kereshető a magyar értelmiség megosztottságának gyökerei.
Megtekinthető: VIDEOTORIUM-ban
Ujváry Gábor történész, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport vezetője „Az egyetemi ifjúság útkeresése az 1930-as évek végén, az 1940-es évek első felében” című előadásában az 1930-as, 1940-es évek egyetemi egyesületeinek politizálásáról beszélt. A korábban többnyire ideológiamentes egyetemi egyesületekkel szemben az 1919-1920-ban alakult - keresztény-nemzeti jelszavakat hangoztató, különböző típusú és a hallgatóság döntő többségét befogadó - bajtársi egyesületek (a Turul, az Emericana, a Hungária és a Szent István) kezdetben egyértelműen a kormányt támogató, azt olykor jobbról bíráló politikai szerepet vállaltak. Ez a magatartásuk változott meg az 1930-as évek elején, amikortól a gazdasági világválság, illetve a reformokat hirdető Gömbös-kormány várt - de nem megvalósult - intézkedéseinek, illetve a népi írók mozgalmának hatására az inkább társadalmi, mint ifjúsági egyesületek (tagságuk mintegy kétharmada nem felsőoktatási hallgató volt) fiatalsága radikalizálódott, s a szélsőjobb és a szélsőbaloldal irányába kezdett tájékozódni. Az 1930-as évek közepétől egyre több olyan rendezvényük volt, amelyek a társadalmi állapotok visszásságaira, a parasztság többségének reménytelen helyzetére hívták föl a figyelmet. Ennek következtében az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején a hallgatók legnagyobb szervezetei átalakultak, társadalmi változásokat sürgettek, tagjaik közül többen is nemzetiszocialista vagy kommunista eszméket vallottak. Bár a kormányzat részben igyekezett a követeléseiket teljesíteni, ez részben megkésettnek, részben a világháború eseményei miatt már kivihetetlennek bizonyult.
Megtekinthető: VIDEOTORIUM-ban
Kerepeszki Róbert történész, a Debreceni Egyetem adjunktusa „A Nagy Háború hatása a magyar egyetemi ifjúságra” című előadásában az első világháború egyetemi ifjúságra gyakorolt hatásait taglalta.
Technikai okok miatt az előadés nem visszanézhető.
Feltöltő tagkönyvtár:
K21 sajtómegjelenés:
igen
Kiállítás
Legfrissebb hírek
2021. máj. 31., 10:45
Keresés
Szín
Alapítvány
Chat
Egyetemi Könyvtárért Alapítvány
Chat
vodkát akarok!!!!! :D
2019.02.08. 13:01
Vodkát nem tartunk a könyvtárban, de például az Egyetemi Könyvtár közelében számos vendéglátóhely található. :)
Tisztelt Könyvtár Szolgálat! A SciFinder adatbázis elérésével kapcsolatban érdeklődöm. Egyetemi hálózatról próbáltam belépni, a bejelentkezéshez caesar azonosítót és jelszót megadva, de nem működött. Hogy tudnám a legegyszerűbben elérni az adatbázist?
2019.03.22. 14:39
Köszönjük az üzenetet! Kollégáink igyekszenek minél hamarabb elhárítani a problémát, 1-2 nap türelmet kérünk.
???
2019.04.16. 13:51
Látogatójeggyel is van lehetőség az Arcanum Digitális Tudománytáron megnézni a digitalizált folyóiratokat?
2019.04.17. 11:45
Kedves Érdeklődő!
Igen, gépeinken szabad a hozzáférés az Arcanum adatbázisaihoz.
Is it free to use the library space and wifi for general public?
2019.06.13. 10:34
Yes, you can use our library and the services free with a visitor's pass which you can get to information desk on ground floor.
Üzenetküldés, korábbi üzenetek
Keresés
